Új fejezet nyílik a blog életében, hiszen most szó lesz arról, hogy pár éve miért is kezdtem az erkélyen balkonládákba koktélparadicsomot és fokhagymát ültetni, majd ez a szenvedély hogyan nőtte ki magát a költözés után először egy kb. 20 nm-es bio (vegyszerek helyett a megfelelő növénytársításban hiszek) konyhakertté, majd idén miért is bővítettem ezt kb. 50 nm-re. Igen, durva belegondolni, hogy pont ekkora volt az előző albérletünk.
Mindenkit arra buzdítok, hogy bármekkora szabad föld területe van, vagy akár csak egy napos erkélye, vagy egy megfelelő konyhaablaka, vágjon bele a kertészkedés ezen formájába, akár csak egyszerű fűszernövényekkel, fokhagymával, vagy koktélparadicsommal, utána a lendület, a siker, hogy a saját magad termelt zöldséget eszed, úgyis tovább fog vinni ezen az úton. Még akkor is, ha eleinte csak 20 szem mini paradicsomod terem egész nyáron, de azt úgy eszed meg "melegében", mintha a legkülönlegesebb gyümölcs lenne, és nem nyomod el az ízét, hogy holmi szendvicsre tedd, csak úgy magában elnyammogod. Kicsit meditatív, kicsit alkotó folyamat, és garantáltan örömhormont termel!;)
Még senki nincs elkésve, ha idén nyáron valami saját termésű zöldséget enne, én is csak nemrég tudtam a földbe dugdosni az első szakasz zöldborsót, a lila-, a vörös- és a kötözőhagymát, illetve a salátát és a hónapos retket. Már azt is megtanultam, hogy ha valamit február-márciusban vetnek, az sincs kőbe vésve, hiszen inkább a fagyok elmúltát kell figyelni, ami pedig évről évre egyre későbbre tolódik. Palántázni nem szeretek, abban nem sok sikerrel jártam, de a szabadföldi vetés eddig egész jól bevált.
Nem is volt olyan hosszú az út a pár szemet termő balkonládás koktélparitól a veteményesben gondozott 10 tő magyar tájfajta és 2 tő sárga körte koktélparadicsomig.
Vagy életem első saját termésű fokhagymájától - ami szintén egy virágládában fejlődött- egy sor szivárvány színű cukkinin át...
... egészen a házi bitang chili szószig, amit saját habanero és jalapeno paprikákból készítettem.
És hogy nekem mit jelent ez a kis konyhakert és a kertészkedés?
Nem is tudom, mi a jó szó erre. Hobbinak már komoly; életmódnak viszont még csak kezdemény, de úgy érzem, jó úton járok. Nem ez a munkám, nem ez a hivatásom, nem is tanultam, de már jó ideje igyekszem kiokosítani magam ebben a témában könyvek és blogok olvasásával, illetve van pár kedvenc műsorom is, ami inspirál. Mindemellett meditációnak és sportnak is megfelel, sok cikket olvasni arról, hogy bizonyított pozitív hatása van a kertészkedésnek a szellemi, a mentális és a fizikai állóképesség javítására is. Aztán nem elhanyagolható tényező, hogy egy alkotó folyamat, hiszen ehető művet hozok létre, rövid időn belül pedig szemmel látható a fejlődés. Arról nem is beszélve, hogy szorosan összefügg azzal az igen csak fontos témával, hogy fenntartható és egészséges módon étkezzünk, a Felelős Gasztrohős önkénteseinként erre is igyekszünk egyre jobban figyelni, és egészen más íze van egy 5 perce leszedett épp csak fokhagymás vajon megforgatott friss spárgának, mint a napok óta a hipermarket polcain ücsörgő társainak, főleg ha azt még előtte jó messziről meg is utaztatták.
Így hát nehéz egy szóval jellemeznem, mi is nekem a kertészkedés, de talán most olyan, mint egy új szerelem. Ismerkedem vele, új kihívások elé állít, fejlődöm tőle, és mindig várom, hogy újra találkozzunk.:)
Mivel elég szerteágazó ez a téma, így lesz itt még sok-sok kedvcsináló, jó néhány hasznos tanács, trükk, tipp, ami nekem is segített, személyes gondolatok, illetve végigkövethetitek az idei termést az ültetéstől kezdve egészen a zöldségek feldolgozásáig. Ha érdekel titeket, akkor a kertépítésről, a kiskert bővítéséről is mutatok képeket, illetve a komposztálásról, ami még nekem is újdonság, de már most felére csökkentette a háztartási hulladékunk mennyiségét. Tavaly annyi terményünk lett, hogy készítettem paradicsom chutneyt és savanyított zöldséget, sőt életem első üveg saját ribizli lekvárját is, ezek receptjét anno meg is osztottuk veletek, de amikor időszerű lesz, újra felidézzük mindet!
Nagyon várom már a cukkini magok és paradicsom palánták kiültetését, és az első idei friss zöldeket.
Zsuzsi
Sülve-főve együtt lenni nem csak a konyhában, de a kertben is nagyon jó!
Fotók: Kőfaragó Zsuzsi
