Egy étteremben kóstoltam, imádtam a savanyúságát, a színét és a gazdag ízét. Azóta ki szerettem volna próbálni. Aztán végre most sikerült. Saját ízlésünkre szabtam, így biztosan felkerül a repertoárba. Szívmelengető pont ilyen esős napokra.
Hozzávalók 6 személyre
50 dkg sertés gyulyáshús
1 vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
kb. 3 liter zöldségalaplé vagy jó minőségű leveskocka és víz
3-4 babérlevél
1 üveg szeletelt, esetes cékla
kb. 20 dkg paradicsompüré (ha nagyon savanyú, akkor kevés cukor)
1 közepes zeller
20 dkg sárgarépa és fehérrépa vegyesen
20 dkg édeskáposzta
1 nagy csokor, friss petrezselyemzöld
só, bors
A felkockázott húst felteszem főni annyi alaplében, ami ellepi, só, bors babérlevél és fokhagyma kíséretében. A vöröshagymát felkockázom, olajon üvegesre pirítom. Amíg pirul, megpucolom és felszeletelem vékony csíkokra a répákat és a zellert. Az üvegesre pirult hagymát a leveshez adom. A hagyma serpenyőjében megpirítom a répákat, és ráöntöm a paradicsompürét, amit szintén pirítok egy kicsit, aztán mehet rá a só.
Amikor a hús megpuhul, jöhet a bezöldségelés, azaz a pirított répa és a zeller és az összekötött nagy csokor petrezselyem. Amíg megpuhulnak, a káposztát és céklaszeleteket is vékony csíkokra szeletelem. Amikor a répák és a zeller is kellően puhák, mehet hozzájuk a káposzta, a cékla, és a céklalé fele. Ahogy a káposzta is megpuhul, forrón lehet is tálalni, tetszés szerint a tetején tejföllel.